Műemlékvédelmi területen alakítanak ki a Duna-csatornán lebegő úszó „szigeteket” Bécsben.

Februárban kezdődtek meg a Duna-csatornán lebegő úszó „szigetek” átalakítási munkálatai. A zöldített területek most elkészültek, így 1500 négyzetméteren új kikapcsolódási és nyáron hűsölési pont áll a bécsiek rendelkezésére, ami ráadásul műemlékvédelem alatt áll. 

Úszó kertek © PID/Fürthner

Október elsején adták át a bécsi Duna-csatornán az „úszó kerteket”, melyek mintájául a párizsi Szajnán lebegő hasonló építmények szolgáltak. A csatorna Kaiserbadschleuse nevű részét egykor városi kikötőnek szánták, ezért építették a vízbe a hatalmas betontömböket. Ezt a tervet azonban később elvetették, a beton viszont ott maradt. Hogy funkciója is legyen, Bécs városa kikapcsolódásra alkalmas terület létrehozásáról és az építmény zöldítéséről döntött.

Ulli Sima környezetvédelemért felelős városi tanácsnok, a terv megálmodója az átadáson © PID/Fürthner

A jogi akadályok elhárulása után idén februárban megkezdődtek az átépítési munkálatok, mivel azonban a terület műemlékvédelem alatt áll, a kivitelezőknek kreatív megoldásokhoz kellett folyamodniuk. Kihívást jelentett az is, hogy a hely nehezen hozzáférhető és a környékbeli bicikliutak használatát sem akarták korlátozni erre az időre. Ennek érdekében dunai hajók segítségét is igénybe vették az építkezésénél.

Úszó kertek © PID/Fürthner

A bécsi tervezők keze nyomán az építmény Otto Wagner épületeire hasonlító axiális szimmetriájú kialakítást kapott. A betonsivatag 1500 négyzetméternyi, fákkal és növényekkel beültetett, ülő- és fekvőalkalmatosságokkal felszerelt, ingyenesen hozzáférhető pihenőhellyé változott, ahonnan remek kilátás nyílik a Dunára és a túlpartra.

A Kaiserbadschleuse környékén sok a betonfelület, ezért a beruházás méginkább hiánypótló. A zöldítés elősegíti a hűvös levegő gyorsabb és intenzívebb áramlását, így a városi hősziget-jelenség is csökkenthető.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Napelemek lepik el Bécs tetőit

Napelemek lepik el Bécs tetőit

Az osztrák főváros célja, hogy 2030-ra Bécs teljes áramfogyasztásának tíz százalékát napenergia segítségével fedezze. Ezért a jövőben középületek – például iskolák, uszodák, hivatalok – tetejére is napelemeket telepítenek. Az első ötven épületre még idén sor kerül.

Fajó János a bécsi Mumokban

Fajó János a bécsi Mumokban

A Két háromszög című 2000-es olaj-fa műve került a régió egyik legtekintélyesebb múzeumába.

Bécs 2040-re klímasemleges lehet

Bécs 2040-re klímasemleges lehet

Napelemeket telepítenek a bécsi metróállomások tetejére. Az így termelt zöldárammal működtetik majd a világítást, a mozgólépcsőket és a lifteteket.

Hirdetés