Laufer Ferenc, a Flying Objects társalapítója cserépkályha-tervezésbe kezdett.

Designberkekben a kétszeres Red Dot-díjas, idén már tízéves Flying Objects stúdiót senkinek sem kell bemutatni. A stúdió egyik alapítója, Laufer Ferenc nemrég elindított egy projektet, aminek a gondolata régebbi az FO-nál is: ez a Relief csempekollekció, ami a 21. század ízléséhez és technikai követelményeihez igazítja a cserépkályha-gyártást. Az OCTOGON online utánajárt a side projekt titkainak.
 

Mielőtt leülünk beszélgetni, szétnézünk az FO hangulatos belvárosi stúdiójában. Az alapítóatyák – Feri mellett Húnfalvi András – elnézést kérnek az állapotokért, éppen átalakítják picit az irodát. Nekünk otthonról, gyermekek mellől érkezve határozottan rendezettnek tűnik a fő helyiség, mindenesetre kicsit odébb, egy társalgóban ülünk le beszélgetni, ahol az asztalon már vár bennünket két hatalmas türkizkék cserépdarab, és két fehér, 3D nyomtatott minta – a Relief csempekollekció, és így egy leendő cserépkályha alkotóelemei. És az alkotó, Feri, fejében legalább egy kötetnyi ismerettel a cserépkályhákról.
 


Ennyi tudás nem halmozódhat fel egy-két év alatt: Feri már egyetemistaként, a MOME Formatervezés szakán érdeklődött a műfaj iránt, ám a profi, szakmai érdeklődés még régebbről, a gyerekkorból fakadt. Vidéken nőtt fel, ahol jellemzően voltak cserépkályhák, a maguk izgalmas rituáléjukkal (begyújtás) és varázsukkal (meleg lesz, amit sokáig meg is tart az építmény).

Később formatervezőként mindez tudatosult, sőt újabb rétegek rakódtak rá: a fűtés manapság alapvető kérdés (lásd minden ökoszorongásunkat és energiaválságunkat). Az egyetem után aztán jött a Flying Objects, ami prioritást élvez Ferinél, de a cserépkályhák iránti érdeklődés folyamatosan fennmaradt. A cserépkályha-projekt erős elrugaszkodásnak tűnik az FO munkáihoz képest: kevésbé technológiai, materiálisabb, a jellemzően modern design- és formanyelvhez – mint a UX/UI design – képest inkább valami ősihez van közel.

Feri nem rest cáfolni:

„Valóban van digitális része az FO-nak, de a fő csapásirány a formatervezés volt a stúdió elindításakor. Bár a portfóliónk nyitottabbá vált, és már full brandinget is csinálunk, de a fő irány továbbra is a formatervezés, és azon belül is igyekszem mindig praktikus, racionális megközelítéssel élni.”


A cserépkályha nagyon is racionális kérdés. A mai, rendkívül szigorú energetikai, tűz- és környezetvédelmi szabályok mellett egyáltalán nem magától értetődő megtervezni egy ilyen kályhát. „Kétélű a dolog: ha rosszul használod a kályhát, és autógumit égetsz el benne, akkor káros lesz, és csak hozzájárulsz a szmogriadóhoz, de ha jól tüzelsz, megtanulsz jól begyújtani, akkor nagyon hasznos lehet.”

„Nagyon foglalkoztatott az élő tűz jövője az életterünkben. Lesz egyáltalán kandalló, cserépkályha? És ha igen, hogyan?”

Már léteznek készen kapható lemez tűztér betétek, nyílással, kéménnyel – ez a jelen, mert már tilos a beltérből huzatoltatni, az égéshez szükséges levegőt kizárólag kintről szabad szívni, másképp ugyanis életveszélyes lenne a mai jól szigetelt, légtömör házaknál. Építkezéskor ezért már a sávalapnál végig kell gondolni a kandalló elhelyezését. Cserébe a modern kályháknál több ponton érkezik oxigén a tűztérbe, ami olyan hatékony égést eredményez, hogy a kéménynél sem látszik a füst színe. 

„A modern vívmányok és a klasszikus kerámia cserépkályha burkolatának ötvözése izgatott, plusz az »öreges, nagymamás« cserépkályha sztereotípiájának megdöntése.”

Feri felidézi „a bácsit”, aki csomagtartóból árulta a háromféle (sötétzöld, mustársárga, bordós-barnás) színű cserepet – ami leginkább nem kellett a fiataloknak.
 

Cserépkályha 2022

Ahogy más anyagok, a cserépkályhához használt kerámia sem ugyanolyan, mint ötven-száz éve vagy még régebben. „Ezek már korszerű masszák, keverékek. Más kerámiából készül, mint egy tányér, mert teljesen más mechanikai hatásoknak, és nagyon nagy hőnek van kitéve, noha nem közvetlenül, hanem egy falazaton keresztül érintkezik a tűzzel – belül ugyanis tekereg egy füstjárat, az melegíti fel az egésznek a tömegét.”

Most kézbe vesszük a hosszúkás, bordázott, súlyos csempéket. A bordázat funkcionális és esztétikai célokat is szolgál: „Nem egy csúcshatékony fűtőgépezet létrehozása volt a célom, hanem – kicsit ellentétben az alapvető formatervezői hozzáállásommal – most az esztétika volt a fő szempont. Vajon végleg el kell búcsúznunk a cserépkályháktól pusztán az esztétikai korlátaik miatt? Ezzel együtt a praktikum is jelen van, a bordázattal nő a hőleadó-felület és a hőtároló tömeg is.”
 


Feri még kályhaépítőnek is kitanult, annyira foglalkoztatta a téma. Abban az évben öten végeztek, őket is lasszóval kellett fogni, eredetileg ugyanis csak hárman jelentkeztek.

A tanfolyam után jött a gyakorlat. Nem magától értetődően. Feri húsz gyártóval keresett kapcsolatot, közülük 19-nél nem jutott semmire. Egyetlen egy viszont, a Szentesi Cserépkályha manufaktúra nagyon nyitott volt, és „olyan minőséget kínált, amire Magyarországon – de talán Közép-Európában – más nem képes”. A cserépkályha csak egy kis része a tevékenységüknek, alapvetően épületkerámiát, dísz- és ipari kerámiát gyártanak, kaspókat, falikutakat, díszburkolatokat, ipari szigetelőkábeleket, a német, osztrák, lengyel piacra is. Komoly gyártókapacitásai vannak, de a gyártás kézi fázisa is megvan náluk. A szerszámokat, magokat, öntőformákat már CNC-esztergált alumínium vagy fém megmunkálásával hozzák létre, 3D modellek alapján. „Ugyanolyan korszerűen dolgoznak ezen a területen, mint egy német cég. Nélkülük ez nem jött volna létre, akkor sem, ha pozitív választ kapok azokra az e-mailekre.”

Mutat a monitoron egy modern, nagy hatásfokú ökotűzteret, ami köré kell építeni a köpenyfalat: „Ez a fatüzelés szíve mostantól.”

Az első rajzok után papírból készített bordákat, aztán modellezett egy sarokcsempét. Kellett egy visszaigazolás, hogy a végleges méretben jól néznek-e ki a bordaelosztások, nem túl nagyok, nem túl kicsik a bordák, egyáltalán kivehetők-e az öntőformából? Mindezt le kellett ellenőrizni, amihez a 3D nyomtatás tökéletes, de igen drága is. Mutat két mintát, ami segített eldönteni, hogy a tervezett forma megfelelő-e. „Amint a szentesiek kezébe került, már nagyon hamar, két-három héten belül elkészült a prototípus csempe, ami hozta azt a hatást, amit szerettem volna elérni. De még mindig nem volt összeszerelve.”
 


Az összeszerelt változat a Construmán debütált április elején, előtte Feri fotorealisztikus látványterveken tesztelte az összhatást. Ám még a valósághű látványterv is lehet csalóka, mert a méretet, a tömeget csak a valóságban lehet jól látni, adott téri kontextus, adott fényviszonyok mellett. „Egy szekrény méretű tárgyról beszélünk. Az egy dolog, ha jól néz ki a 13 colos monitoron, de élőben körbejárva győződhettem meg arról, hogy valóban jól mutat.”

Másfelől Feri nemcsak kályhát tervezett, hanem egy csempekollekciót, ami más eszközök – például elektromos kályha – burkolata is lehet. Már megvan a kapcsolat egy tűztér-betéteket forgalmazó céggel, várhatóan a következő körben, még az idén velük épülnek majd újabb kályhák ugyanezzel a csempével.

„Ez a kollekció inkább prémium összeállításban működik jól, vagyis olyan tüzelőbetéttel összeépítve, ahol nagyon precízen lehet dolgozni.”

Ezért is fontos a szentesi gyártás precizitása: az egymás mellé rakott geometrikus csempék bordáinak követniük kell egymást, ezért csak profi módon készülhetnek. Egy sima 20x20-as csempéből épített zsákkályhánál nem feltétlenül látszik, ha valamelyik csempe deformálódott, mert vastagabb fugával vagy falhoz helyezéssel elrejthető. „De ennek a csempének nem ezt a sorsot szántam. Prémium kategória, olyan enteriőrökbe kerülhet, ahol minden kifinomult választás eredménye, ezért a cél, hogy ne lehessen rajta fogást találni.”
 


Kerámiával precízen dolgozni viszont egyáltalán nem könnyű. Egy bizonyos ponton már nem az emberen múlik, hogy eldeformálódik-e a csempe: számít, hogyan viselkedik az anyag az égetés hőfokán, aztán újra égetni kell mázazásnál, azaz van egy passzív szakasz, amikor elromolhat emberi felügyelet mellett is.
 

Többszázéves hagyomány és örök körforgás

Színekről, designról, belsőépítészetről beszélünk, amikor felmerül, hogy van-e humor a cserépkályhaépítésben. „Maradjunk annyiban, hogy rossz humor van. Vannak olyan kályhák, amire nem is lehet mást mondani, csak hogy torzszülött vagy szörny.” Keres néhány agyondíszített, giccses, túlgondolt példányt. Mutat íves cserépkályhákat, és most először kicsit felemeli a hangját: „De az ívek nem azért vannak, hogy hullámokat építsenek belőle! Ha az íves csempe rossz kezekbe kerül, akkor jönnek a torzszülött esetek.”

Maradunk annyiban, hogy a cserépkályha-torzók külön cikket érdemelnének, mindenesetre a humornak ebben a műfajban nincs helye, amennyiben ez „nem is bútor, hanem inkább egy belsőépítészeti megoldás. Itt nincs lehetőség a játékra, alapvetően egy funkcionális eszköz, ami nem árt, hogyha esztétikailag illik a térbe, és jól kiegészíti azt. De az a fajta játékosság, ami űzhető egy kanapénál, itt nem működik.”
 


Ha a Flying Objects eposzi jelzője a „csendes design”, akkor mit mondanál a Relief csempekollekcióra? Feri sóhajt egy nagyot. „Nem tudok egyszavas kifejezést erre. Mindig úgy beszélek erről, mint a régi korok, többszázéves hagyomány előtt tisztelgő termékről. Olyan kályhaformáról beszélünk, ami az ókori Görögországból ered, ahol a hordót belülről agyaggal tapasztották, és abban raktak tüzet – ez volt a kaüka. Magyarország egyik legrégebbi cserépkályhás emlékei a visegrádi királyi palotában feltárt csempék, csempetöredékek, de a skandináv országokban is komoly hagyományai vannak, sok a régi, főleg henger alakú, gazdagon díszített kályha, korona alakú élcsempékkel. 

De a csendes design itt is működhet, mert a kályha, az élő tűz, az otthon nyugalma egy harmonikus állapotot feltételez. Modern köntösbe ültetve jelenik meg valami örök: a fa, a fűz, a meleg, a természetnek e körforgása.”

Laufer Ferenc cserépkályhájának első példánya már működik is Szentesen, ezekben a hetekben az a fontos, hogy híre menjen: ez is egy választható csempe, a velünk élő hagyomány egy új opciója.

 

Relief tile collection | Instagram
Szentesi Cserépkályha | Web | Facebook

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A Krisztina Plaza irodaházba költözött az Electron Holding

A Krisztina Plaza irodaházba költözött az Electron Holding

A fotovoltaikus naperőművek tervezésével és telepítésével foglalkozó cég 550 m2-en alakította ki új központját.

3D-nyomtatással készülő városnegyed épül a kaliforniai Coachella-völgyben

3D-nyomtatással készülő városnegyed épül a kaliforniai Coachella-völgyben

A kéthektáros földterületen 15 környezetbarát otthont alakítanak ki.

Négyszobás családi ház 34 millióért – elmélyültünk a Nemzeti Mintaterv Katalógusban

Négyszobás családi ház 34 millióért – elmélyültünk a Nemzeti Mintaterv Katalógusban

A célnak megfelelően, azaz családi házra vágyó megrendelőként néztünk szét a NMTK friss honlapján.

Hirdetés