Noha a II. világháború bombázásai következtében csaknem a teljes városi infrastruktúra megsemmisült, az újjáépítés hamar megindult, a lerombolt belváros helyét modern épületek foglalták el (ekkor készültek el azok a toronyházak, amelyek a mai napig meghatározzák a város látképét), a 70-es években pedig a kikötő környékén indultak nagyszabású beruházások, amelyek ma a HafenCity projektben csúcsosodnak ki. Itt a múlt építészeti emlékei tökéletesen megférnek, sőt eggyé olvadnak a modern építészeti megoldásokkal.

A kikötő fejlesztése mindig is prioritást élvezett a városvezetőknél, már az 1970-es években megkezdődött a modernizálás, vagyis a használaton kívüli, funkció nélküli területek, épületek átalakítása, a kikötő rekonstrukciója. 2002-ben új és modern konténerterminált nyitottak meg, a végső cél pedig hogy a kikötői kapacitások növelésével meg tudjanak felelni a jövő kihívásainak, és egyúttal olyan negyedet alakítsanak ki a város szívében, amely a különböző funkciók révén hosszú távon nemcsak a gazdaság, de egyúttal a városi életforma fejlesztésének motorja lehet. Az új, 157 hektáros negyed lakóházak, irodaépületek, kulturális és kereskedelmi épületek, szállodák és különböző funkciók érdekes elegye lesz.

Új negyed a város szívében

A „HafenCity“ projekt közvetlenül a város szívében (mindössze 800 m-re a Városházától), a kikötő területén valósul meg, és nagyságát, költségeit, várható hatásait tekintve Európa legnagyobb és egyben legtöbb izgalmat, kihívást ígérő városfejlesztési projektje. Mint ilyen, méltán teremt modellt majd más európai városok, fővárosok, kikötővárosok fejlesztéséhez.

A projekt azonban nemcsak mérete miatt egyedülálló. Nézzük, mi is különbözteti meg a többi, hasonló típusú városfejlesztési elképzeléstől? Elsősorban a terület központi fekvése, a kialakított funkciók sokszínűsége, a vibráló atmoszféra, az innovatív fejlesztési folyamatok egymásra épülése, a magas minőségű építészeti megoldások és dizájn elemek, valamint a vízzel való sokrétű és interaktív kapcsolat. Víz és szárazföld között olyan szoros kapocs, olyan – a szó eredeti és átvitt értelmében vett – gátak nélküli kapcsolat alakul ki, mely egyedülálló topográfiát jelent Európában. És most merüljünk el a részletekben!

Hagyomány és innováció – Célkitűzések a 21. századra

Az alapvető célkitűzéseket már a 2000-ben megalkotott akcióterv tartalmazta, mely szerint az egykori Elba-menti kikötői és ipari területeket „gazdasági, társadalmi, kulturális és városi ökológiai fejlesztési célokra kell használni”. A városvezetők és fejlesztők az elkövetkezendő 20 évben 40%-kal akarják növelni a jelenlegi belváros területét, amely nemcsak a város 1,8 millió lakosára, de a tágabb agglomeráció mintegy 4,3 millió lakójára is hatással lesz. Az átfogó cél egy olyan új városközpontot megteremtése tervezési és építészeti értelemben, ahol lakóépületek, irodák, éttermek, parkok, bevásárlóközpontok, sétáló övezetek és kulturális, szabadidős létesítmények szolgálják ki az itt lakókat és az ide látogatókat. A kikötői hagyományok, a korábbi raktárépületek, a történelmi gyökerek – azaz a jelenlegi városépítészeti struktúra új értelmezést kap, teljesen új és szinte már futurisztikus formában alakul át egy modern, innovatív és interaktív városközponttá, mely Hamburg új arca, új identitása lesz a 21. században.

Új waterfront modell – A számok tükrében

A fejlesztésekért a város tulajdonában lévő HafenCity Hamburg GmbH felelős, a beruházások előreláthatólag 2020-25 körül fejeződnek be. Az új városnegyedben mintegy 2 millió m2 új felület képződik (irodák, lakások, stb.), és 10 km hosszúságban épülnek ki új vízparti sétányok. Jelenleg már 60 projekt van futóban – tervezés alatt vagy épülőben vagy már készen. Pénzösszegekre átfordítva pedig közel 5-5,5 Mrd euró magántőkéről és 1,3-1,5 Mrd euró közpénzről beszélünk.

A fejlesztések során mintegy 5.500 lakást kívánnak kialakítani, amely a teljes felület mintegy harmadát, azaz 600 000 m2-t jelent. A lakófunkció mellett az üzleti élet is fellendülne, hiszen mintegy 40 000 új munkahellyel számolnak (35 000 fő irodai, 2 500 fő gasztronómiai és másik 2 500 fő oktatási, tudományos, kulturális és szabadidős területen).

A közlekedési összeköttetésről elmondható, hogy már jelenleg is kiváló a városközpont és az autópálya irányába, az U1 és U3 metróvonalnak is van itt megállója, de építés alatt van az új U4-es vonal, melynek két megállója is lesz a HafenCity-ben, a beruházás 2010-re készül el, és számos busz is (többek között hidrogénbusz) közlekedik erre.


A kikötő életre kel – A fejlesztések jelenlegi állása

Az akciótervben megálmodott beruházások mintegy fele már megvalósult vagy folyamatban van éppen. Ennek eredményeként és a 2009 végi adatok szerint már mintegy 1 500 fő lakik és 4 000 fő dolgozik a HafenCity területén, és ezek a számok szinte napról napra változnak, hiszen az első blokkot még csak 2009 tavaszán adták át a Sandtorkai/Dalmannkai negyedben. A fejlesztések iránya nyugatról keletre, illetve északról délre halad. A jelenleg építés alatt álló területek hossza eléri az 1,1 km-t és az Elbphilharmonie koncertcsarnoktól (a Dalmannkai peremétől) egészen a negyed központjában található Spiegel Group médiaközpontig terjed.

A negyed egyik építészeti csúcspontja a fent említett Elbphilharmonie koncertcsarnok, amely egy raktárépület tetejére épült: Hamburg új kulturális „világítótornyát” előreláthatólag 2012 májusában nyitják meg a nagyérdemű előtt (bár már eddig is több csúszás volt). Az egykori Kaispeicher A raktárépület Herzog & de Meuron svájci sztárépítészek álmodták újra, mégpedig egy üvegpalota képében, és a zene mellett más is szerephez jut: az épületben a három koncertterem mellett egy ötcsillagos hotel nemzetközi konferenciaközponttal, lakások, egy 37 méter magas piaccsarnok, wellness központ, szórakozóhelyek és megfelelő számú parkolóhely is helyet kap majd. A magával ragadó épületből egyedülálló lesz a kilátás az Elbára és az itt kikötő hajókra is. A hamburgiak egyébiránt kitörő lelkesedéssel és adakozni vágyással reagáltak az új épület tervére, egy év alatt mintegy 70 millió eurónyi összeget gyűjtöttek össze – ami nem is jön rosszul a mintegy fél milliárd eurós költségvetésű projektnél. Az épület különlegességét fekvésén és formáján túl kétségkívül a felhasznált anyagok adják, olyan üvegpalota épül, melynek homlokzata visszatükrözi a benne rejlő különböző funkciókat.

Zajlanak az építési munkálatok a Brooktor-kai/Ericus negyedben (a Germanischer Lloyd és a Spiegel kiadó közös főhadiszállása, a befejezés 2011 elejére várható), valamint az Am Sandtorpark/Grasbrook városnegyedben is. A Sandtorpark zöldfelülete körül irodák és lakóépületek kialakítása folyik. Az egész napos felügyeletet biztosító általános iskola és a bölcsőde már 2009-ben megnyitotta kapuit. A Strandkai negyedben 2009 tavaszán adták át az első épületegyüttest, melybe a mintegy 1.100 munkatársat foglalkoztató Unilever költözött be. A komplexum szomszédságában álló Marco Polo Torony 58 apartmanjának tulajdonosai 2010 elején vehetik kezükbe a lakáskulcsokat. Akárcsak a két épület környéke, az Elba folyó mellett közvetlenül elterülő nyitott terek is parkosítva lesznek.

A Magdeburgi kikötőt (Magdeburger Hafen) északról határoló Elbtorquartier negyedben zajló munkálatok egyes részei már be is fejeződtek. A Hamburgi Nemzetközi Hajózási Múzeum már 2008-ban megnyitotta kapuit, az új HafenCity University (HCU) 2009 végén készült el. 2009 tavaszán városfejlesztési és építészeti pályázatot hirdettek a 7,9 hektár nagyságú Überseequarter negyed megkülönböztető dizájnjának kialakítására. A terület magában foglalja a Greenpeace új központi épületét, a kreatív ágazat új komplexumát, a designport hamburg-ot és egy lakóépületet. A negyed valamennyi megvalósítás alatt álló projektje 2012-re készül el.

A HafenCity egyik oldala tehát már régen elhagyta a projekt-tervezési időszakot, és egy olyan szakaszba lépett, ahol jól láthatók és már kézzelfoghatóak az eredmények. A keleti part kialakítása még tervezési fázisban van ugyan, de a központban már óriási építkezések zajlanak, míg a nyugati rész már a felújításoknak köszönhetően vibráló, városi környezetté vált.

Zárásként pedig pár szó a projekt fenntarthatóságáról. Hamburg folyamatosan keresi a „zöld választ” a nagyvárosi kihívásokra, így a kiváló tömegközlekedésnek, a hatékony energiafelhasználásnak és energiatakarékossági intézkedéseknek és a fenntartható építészeti megoldásoknak köszönhetően a HafenCity közép-és hosszútávon is elősegíti a város által támasztott klímavédelmi célkitűzéseket, ehhez pedig az is hozzájárul, hogy Hamburg lesz 2011-ben Európa Zöld Fővárosa. Teljesen megérdemelten.

Farkas Orsolya, Tanai Csilla – Szeretem Budapestet Mozgalom

A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON architecture&design 2010/1. számában.