Fő célja a természet megőrzés a KMOP 3.2.1/B 2008. 001 pályázatának, amely gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzéséhez és helyreállításához biztosít forrásokat. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Füvészkertje közel 400 millió forintos támogatásból újul meg, több ütemben, amelyből az első 2010-ben zárul le. Fejlesztését több szempont is indokolja, mely egy része az elkerülhetetlen és elsődleges fontosságú gyűjteményes és infrastrukturális fejlesztéseken, másik része pedig a szakemberek, valamint a laikus látogatók igényfelmérésén alapszik.
A jelenlegi helyén, Budapest 8. kerületében 1847 óta működő, 1960 óta országos értékű természetvédelmi területté nyilvánított Füvészkert jelenleg mintegy 6000 növényfajjal és változattal fogadja a látogatókat. A hazai flóra környezetét bemutató gyűjtemény, gazdag orchidea, páfrány, valamint kaktuszgyűjteménye mellett rendelkezik továbbá egy 30 000 lapos herbáriummal, 20 000-es termés és maggyűjteménnyel, valamint több száz éves botanikai kiadványokat is tartalmazó könyvtárral, illetve az egyedülálló citrus- és trópusi haszonnövényeket is tartalmazó Pálmaházzal. A rekonstrukció tervezése során az ELTE Füvészkert és a MOME közös pályázatot hirdetett „Közkerti tér- befogadó terek” címmel, amelyre figyelemre méltó designkoncepciók érkeztek.
A fejlesztés első ütemében a kert bejárati része újult meg. A virágzó egynyáriak és az egyedülálló, magyar nemesítésű örökzöldek új elhelyezésének köszönhetően a bejárati szakasz megszépült és megfelelően illeszkedik a kert egészéhez. Ennek kialakításához ágyások áttervezése mellett tartószerkezetek és automata, víztakarékos öntözőrendszer kialakítására volt szükség. Megújultak az úgynevezett kezelő felületek, a növények gondozását lehetővé tevő utak is. Szükség volt a Füvészkert alapvető átstrukturálására, mert bár a kert már az I. világháború előtt elveszítette eredeti területének kétharmadát és alig 3 hektárra szorult vissza, eredeti beosztásán azóta sem változtattak.
A mostani felújítás során kialakított új struktúra alapját a kert tengelyét adó sétaút határozza meg. Az ettől a forgalmas közút felé eső szakasz modern stílusban újult meg, ennek megfelelően zárt mértani formák jellemzik tájépítészetét. Az út másik oldalán a híres műemlék Pálmaház előtt annak stílusához illeszkedő eredeti formájukban állítják vissza az íves ágyásokat, hagyományos romantikus kertet alakítva ki.
A modern kertté alakított területen található az 1893-ban épült, mostanra műemléki védettség alá tartozó nyolcszögletű „Viktória” üvegház, körülötte a teljesen áttervezett, a legújabb genetikai alapokon nyugvó növényrendszertan szerint kialakított, sugaras elrendezésű parcellákkal. Ez, éppúgy, mint az ezen az oldalon lévő másik két modern, a nyolcvanas években épített üvegház teljes felújításon esett át. Az üvegfelületek és szigetelés teljes lecserélése mellett különösen fontos volt a speciális fűtési rendszer kialakítása. A kondenzációs kazán miatt jelentősen csökkent a fogyasztás, de ennél is fontosabb a paneles hősugárzók beépítése. A téglaépületek falfűtéséhez hasonló rendszer a falak nélküli üvegházban is lehetővé teszi, hogy a levegő felesleges felmelegítése nélkül, a Nap által keltetthez hasonló hőérzetet biztosítson. Ennek köszönhetően a növények számára megfelelő hőmérséklet állítható be az ágyásoknál, de például a trópusi növények között sem izzad meg az úton sétáló látogató. Az innovatív fűtési rendszer az első ilyen, üvegházba beépített típus, amely most, az első átvészelt tél után bebizonyította működőképességét. A belső átalakítások a gépészeti munkák mellett az összes épület akadálymentesítését is magukban foglalták, emellett lehetővé tették, hogy a növényeket megfelelően elkülönítsék a látogatóktól. Ez, és az utak nagyobb látogatószámnak megfelelő átalakítása megelőzi a zsúfoltságot és így a növények esetleges sérülését.
A felújítás következő üteme a Pálmaház teljes rekonstrukciója lesz, melynek anyagi hátterét a KMOP 3.2.1/B 2009. 005. és 007-es pályázatán elnyert támogatás biztosítja. Az 1873-ban épült háromhajós épület tervezőjéről csak feltételezések vannak, az azonban bizonyos, hogy eredetileg nem így nézett ki. A klasszikus főúri pálmaházak mintáját követve sötétebb és alacsonyabb is volt a mostaninál a trópusi gyűjteménynek helyet adó műemlék épület. Budapest 1945-ös ostroma során bombatalálat érte, felújítása 1964-ben id. Kotsis Iván tervei alapján történt meg. Megmaradtak a Nyugati pályaudvar homlokzatát idéző öntöttvas oszlopok, de a növények számára kedvezőbb magasabb kupolát, az oldalhajókon üvegezett sátortetőt, valamint a hátsó homlokzaton ablakokat alakítottak ki. Az elavult épület innovatív felújítására 1988-ban Mányi István építészirodája készített tervet, amely forráshiány miatt akkor nem valósult meg. Ezt most a pályázatnak köszönhetően megújították. A Füvészkert felújításának harmadik üteme a kert továbbfejlesztésére vonatkozik. A romantikus kertrészek felújítását tartalmazza, benne többek között a kétszáz évesnél is öregebb fáknak helyet adó keményfa ligeterdővel, amely az 1838-as nagy pesti árvíz élő mementója.
A hosszú távú tervek között szerepel a Pálmaház továbbfejlesztése egy későbbi Uniós pályázat segítségével, hiszen a régi épületet a mostani újításokkal is nehéz fenntarthatóan működtetni. Mivel eredeti funkcióját nem látja el tökéletesen, a tervek a funkció átruházása melletti értékmegőrzésről szólnak. Eszerint egy kívülről feszített modern üvegpalást venné körbe az ablakaitól megfosztott házat, gondoskodva az épített emlék védelméről, valamint a mostaninál jobb életteret biztosítva a növényeknek.
A cikkben szereplő projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Építész: V. Király Márta (Swiderski Építész Stúdió)
Kertépítész: Dr. Szikra Éva (táj- és kertépítész), Podolecz Gusztáv (építész)
Szöveg: Tímár Gigi
