A 2008-as pekingi olimpia infrastrukturális boom-ja láttán kétség sem férhetett hozzá, hogy a sanghaji világkiállítás is apropóján is nagy beruházásokra készül Kína. Ezen még a pénzügyi és gazdasági válság sem változtatott, összesen 44 milliárd dollárt költöttek a 2010-es expo-hoz kapcsolódó fejlesztésekre, többet, mint a 2 évvel ezelőtti világjátékokra. A fejlesztések eredménye innen nézve persze nem annyira látványos, mint a 2008-as beruházásoké. Elsősorban az infrastruktúra (gyorsforgalmi út, vasút, buszpályaudvar…stb.) kapott nagy hangsúlyt, olyan építészeti attrakciók, mint a Koolhass-féle CCTV székház vagy a Herzog & de Meuron-féle Madárfészek ezúttal nem volt. Az amúgy is rohamtempóban fejlődő város számára tehát jó apropó volt az expo az infrastruktúra fejlesztésére.
Építészeti vonatkozásban természetesen az expo pavilonjai kerülnek előtérbe. A látványtervekből és az eddig napvilágot látott fotókból jól kitűnik, hogy a pénzügyi nehézségek ellenére is az eredeti elképzelések szerint valósították meg az építményeket. Magyarország Lévai Tamás tervei alapján építette fel pavilonját, amely a világkiállítás szlogenjével („Jobb város, jobb élet”) azonosulva a kreativitást, innovációt és persze a környezettudatosságot tette meg központi elemül. És persze a Gömböcöt, azaz Domokos Gábor és Várkonyi Péter (BME Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének oktatói) találmányát, az első, egyetlen stabil és instabil egyensúlyi helyzettel bíró homogén testet.
A pavilon központi elemeként funkcionáló Gömböc 2,2 méter magas, 2,3 méter széles installációként jelenik meg, de kisebb kivitelben, különböző anyagokból készülő darabok is megtekinthetők és kipróbálhatók a Gömböc-simogatóban. A pavilon másik fő építészeti attrakciója a tetőszerkezetről a belső térbe lógatott 600 darab hasábos hangdoboz, amely fel-le irányú mozgásával hullámzó hangteret képez, s emellett természetesen remek látványt nyújt. Lévai Tamás építészeti koncepciója a magyar kreativitásra utal, nem a mozgalmas bemutatókra, sokkal inkább a gondolkodásra invitálja a látogatókat. A magyar pavilon május 1-én, azaz a sanghaji világkiállítás első napján 11 ezren látogatták meg.
