Földbe gyökerező, műanyag palackokból épített élettelen fákat fognak telepíteni Boston egyes részeire, ezeket a mesterséges képződményeket pedig Treepodoknak nevezik el. A kifejezés egy jó kis szójáték, mely adja magát, hiszen a „tree” angol szó fát jelent magyarul, illetve egy „h” betű híján hármat. A Treepod tehát olyan három, különálló részből egyesített, fa alakot öltő rendszer, melynek gyakorlati haszna (is) van: a „lombkoronára” tervezett apró kis gumók megsokszorozzák a levegő és a szén-dioxid közötti érintkezési felületeket.

A gumókat befedő fotovoltaikus cellák a napsugarak befogására szolgálnak, ezáltal nyernek energiát a káros anyagok oxigénné való átalakítására, továbbá a LED-es látványvilágítás megvalósítására. A szemet gyönyörködtető éjszakai színpompa egész biztosan látványossággá, közösségi színtérré növi ki magát, azonban érdemes koncentrálni a találmány másik lényeges szellemességére is.

Az elektromosságot a már említett szolár cellákon kívül a látogatók mozgási energiájából nyerik ki oly módon, hogy a Treepodok lábazatához libikókákat építenek. A sok játékos kedvű ember így szórakozva járulhat hozzá ahhoz, hogy működjön a rendszer, hogy tisztább legyen a levegő – ez ám az interaktivitás!